A magyar történelmi dráma

[Attila]

A magyar történelmi dráma

Dráma
Irodalmi műnem. Az ide tartozó műfajok: tragédia, komédia, színmű. A drámai mű eseménysort ábrázol, de az eseményeket, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok párbeszédeiből (dialógus), magánbeszédeiből (monológ) és tetteiből ismerjük meg. A drámai cselekmény jelen időben előttünk bontakozik ki az alapszituációból, amely a szereplők egymáshoz való viszonyát, törekvéseiket, magatartásukat meghatározza. Ez a drámai szituáció a hőst vagy hősöket akcióra, drámai harcra készteti. A dráma rendszerint sorsfordulatot bemutató mű, cselekménye - a terjedelem miatt - sűrített, gyakran a szemben álló erők, egymástól eltérő emberi magatartások kiélezett összeütközése, konfliktusa áll a középpontjában. A drámai művek nyelve tömörebb, erőteljesebb, mint a többi műnemé. A dráma szerkezete kupolás, részei: bevezetés (expozíció), bonyodalom, cselekmény kibontakozása, tetőpont, megoldás. Színpadra szánt alkotás.
Drámai expozíció: A drámai műnek azon része, melyben az író megismertet az előzményekkel, s bemutatja a kiinduló helyzetet, szereplőket.
Drámai harc: Két ellentétes akarat egymás elleni tettsorozata. Pld.: Antigoné-Kreón
Drámai szituáció: Akkor keletkezik, amikor az ellenfél megakadályozza a főszereplő által képviselt elvek érvényesülését.
Történelmi dráma: témája egy történelmi eseményt dolgoz fel, általában allegorikusan értelmezi a jelent.
Katona József Bánk bán
A Bánk bán cselekménye: A király külföldi hadakozása idején az idegen származású és idegenekre támaszkodó Gertrudis királyné, a magyar nemesség kiváltságaival és a nép súlyos helyzetével nem törődve kormányozza az országot. Az elégedetlen főurak Petur bán vezetésével összeesküvést szőnek ellene, Bánk azonban ellenzi tervüket. Ottó, a királyné öccse fondorlatos módon elcsábítja Melindát, Bánk feleségét. Erre Bánk egyrészt a rajta esett családi sérelem miatt, másrészt Tiborcnak, az éhező parasztnak panaszától indíttatva maga hajtja végre, amit ellenzett: ő öli meg a királynét. Amikor megtudja, hogy Gertrudist mindenki ártatlannak tartja öccse bűnében, és hogy Melindát, bosszúból Gertrudis haláláért, megölték, összeomlik.
Szerkezetét tekintve a dráma két fő szálon fut, a magánélet és a közélet területén. (Melinda, nemesi összeesküvés, a nép sorsa.) Bánk bán egyszerre szeretne megoldást mindkét vonalon. Egyszerre akar hű lenni a királyhoz, és bosszút állni a királynén. A drámai történés tulajdonképpen már akkor kezdődik, amikor Gertrudis hatalomra jut Királyi férje mellett és a magyar szokásokkal, törvényekkel szemben meráni udvaroncoknak, rokonainak mindent megenged, földet, országos címeket adományoz nekik. Megkezdődik a nemzetet sértő kisebb-nagyobb törvénytelenségek és szívtelenségek sorozata, de megkezdődik a másik szál gombolyítása is: Melinda az udvarba kerül, ahol Ottó szemet vet rá. Ottóba azonban Izidóra reménytelen szerelme. A két szál - a közéleti és a magánéleti - Bánk személyében fut össze. Gertrudis és a merániak egyszerre törnek a magyar nép alapvető érdeke és Bánk családi becsülete ellen. Petur bán visszahívatja Bánkot, hiszen be akarja avatni a fegyveres felkelés tervébe, és mert tudja, hogy Ottó Gertrudis segítségével el akarja csábítani Melindát. Bánk elmegy a békétlenek gyűlésére. Tudomására jut, hogy Ottó elcsábította Melindát. Tiborc megrázó szavai újra emlékeztetik az ország és egyben a nép nyomorúságára is. Petur nemesi lázadását még leszerelte, de egyéni becsületének meggyalázása és a nép szenvedései azonban most tettekre sarkallják. A dráma fő mozgása a cselekedni késlekedő Bánk útját mutatja - a királyné megöléséig ill. Bánk bűnhődéséig. A drámai középpontot Bánk és Gertrudis kettőse alkotja, a közéleti réteget Petur és Tiborc, a magánéletit pedig Melinda kapcsolja Bánkhoz. Az áthatásokkal lesz Bánk magánügye közüggyé. Az események tetőpontján egybefonódik a két szál. Bánk, mint a haza függetlenségének és szabadságának ellenségét, s mint becsületének elrablóját öli meg a királynét.
Az ötödik felvonás az eseménysor megoldása. Itt már nem olyan erőteljes a küzdelem, a drámai történés. Bánk tettét a király is jogosnak ítéli, bár Bánk minden megbocsátás ellenére összeomlik. Ez a megoldás ellentmondást rejt magában. A szereplőket jellemük szerint három csoportba sorolhatjuk. Az elsőnek Gertrudis és köre tekinthető (Ottó, Biberach, Izodóra), a második Bánk és köre (Melinda, Mikhál, Simon, Petur valamint Tiborc), míg a harmadik II.Endre és társasága (Myska bán, Solom mester).
A szereplők jellemzése

Bánk bán: Nagyúr, nagy egyéniség. Felelősséget érző államférfi. Király- és törvénytisztelő, bátor, higgadt. Újfajta hazafiság jelentkezik benne, amely már a nép sorsát is számbaveszi, amikor a nemzet szabadságáért küzd. Végső felismerése, hogy a zsarnokságot csak erőszakos úton lehet megdönteni. Szerelmében mélyen érző férj. Lelkében súlyos küzdelem megy végbe, míg főként Melinda és Tiborc hatására elhatározza magát a királynéval való leszámolásra. A magáramaradottság és felesége halála okozza lelki összeomlását.
Gertrudis: Zsarnok királyné, ő képviseli az erőt. Hatalomra éhes, Szenvedélyes, büszke, okos, érzékeny, ravasz és kegyetlen. Erős egyéniség, uralkodni vágyó asszony. Méltó ellenfele Bánknak.
Ottó: Ostoba, gyáva, becstelen, gátlástalan.
Tiborc: Alakjában az elnyomottak sorsát ábrázolja az író. Bánkhoz ragaszkodó, szókimondó. Őszinte, igazságszerető, öntudatos ember. Bánkot főleg Tiborccal alkotott kapcsolata teszi hőssé, alakjának megformálása forradalmi tett.
II. Endre király: Alakjában az uralkodó felvilágosult, igazságra törekvő nemzeti uralkodót akarta ábrázolni.
Bánk tragikumának okai:
-A nemesek visszahívják Bánkot.
-Bánk nem oldotta meg Tiborc problémáját.
-Magánéleti problémáit Melinda halála miatt már nem tudta megoldani.
Tiborc kifejti, hogy nemcsak a magyar urakban van a hiba, hanem a magyar királyban is, hiszen a király nem fogadja őket. Felvetődik a jobbágykérdés. Az önkéntes örökváltsággal megoldódó javaslat, a jobbágyfelszabadítás azonban megbukik. Katona itt a kor problémáit veti fel: a magyarság nem kíván idegen királyt, nem kíván Habsburg elnyomás alatt élni. A haza és a haladás tükrében felvetődik a függetlenség, a polgári átalakulás (iparosodás, polgáriasodás, városiasodás).
A Bánk bán műfaja: Középfajú dráma, amelyben mindössze három napra sűrűsödik össze a cselekmény. A drámai feszültség, a szerkezeti megoldás segítségével egyre fokozódik az első négy felvonás során, egészen a tetőpontig. A Bánk bán nemzeti és szerelmi tragédia egyszerre.
A dráma nyelve: Mindig a helyzetekhez és a főszereplők jelleméhez alkalmazkodik. A szenvedélyek szaggatott áradása jellemzi. A szónoklat és a belső monológ az előadás jellemző formái. Verselése hagyományos, ötödfeles jambus, ritmusa nem mindig sima. A mű korszerűsége nyilvánvaló: a merániak jelentik a Ferenc korabeli abszolutizmust, Tiborc pedig a kései feudalizmus jobbágya. Tiborc alakjának megformálása forradalmi tett volt. A többi szereplő is társadalmi típus.
Bánk tettének okai, a dráma cselekményének sűrűsödése a tetőpontig:
-fültanúja lesz az Otto-Gertrudis párbeszédnek
-az éjszakai gyűlésen megtudja, hogy a békétlenek meg akarják ölni a királynét, és a vezetőjüknek választják
-Biberachtól megtudja, hogy feleségét Ottó elcsábította
-találkozik Tiborccal.
Bánk mindezek után dönt, hogy megy és számon kéri a bűnöket. Elátkozza Gertrudist és a szülőhelyét. Gertrudis tőrt ránt, mely saját testébe hatol. Bánkot a leeső tőr koppanása téríti vissza a jelenbe. Az 5. felvonásban megérkezik Endre. Mikor Bánk megtudja, hogy a királynőt nem tartják bűnösnek felesége elcsábításában és meglátja meggyilkolt feleségét, testileg-lelkileg összeroppan. A király nem bünteti meg Bánkot, azért, amiért a bírák nem büntetik meg Ágnest asszonyt sem.